Politikus-sztorik

• Sólyom László

Választás a Független Jogász Fórumban, 1990. január

A választmányi tagok többsége és a három tisztségviselő az ügyvédek közül került ki, de a titkos szavazáson a kilencven százalékban ügyvédekből álló tagság három egyetemi oktatót (Kukorelli Istvánt, Kutrucz Katalint és Sólyom Lászlót), ugyanennyi jogtanácsost (Bognár Szabolcsot, Kemencei Zoltánt és Mayer Erikát), továbbá két bírót (Franyó Zoltánt és Orzó Katalint) is beválasztott a Független Jogász Fórum választmányába.

A szavazatszámláló bizottság elnöke Sólyom László, az ELTE Jogi Karának egyetemi tanára, aki precízen ügyelt minden szabály betartására. A szavazás titkossága egyértelműen garantált volt. Sokkal inkább, mint amikor tizenhat évvel később az Országgyűlés Sólyom Lászlót köztársasági elnökké választotta. Igaz, akkor nem ő volt a szavazatszámláló bizottság elnöke…

• Antall József

MDF kampánygyűlés, 1990. február

Antall Józseffel csak jó néhány héttel ezután találkoztam, az MDF egyik kampánygyűlésén. Odamentem hozzá, mondván, még nem is volt alkalmam, hogy megköszönjem a bizalmat. Nekem van köszönni valóm, hogy elvállaltad, felelte, majd hozzátette: „Közöttünk voltak nézeteltérések, de én mindig is tudtam, hogy alapjában véve egyformán gondolkodunk.” Ennyi elég volt neki. Hogy alapjában véve egyformán gondolkodunk. S hogy ő mindig is tudta…

• Torgyán József

Parlament, 1990. május

Torgyán József eredetileg szintén ügyvéd volt, tehát egy pályán mozogtunk, érdekes módon személyesen mégsem ismertük egymást. A politikában is viszonylag későn találkoztunk. Az Ellenzéki Kerekasztal ülésein az első három hónapban Torgyán még nem vett részt. Sőt április 8-án ő az Akadémián volt, az EKA által bojkottált Fejti-féle MSZMP-rendezvényen. A háromoldalú tárgyalások megkezdésekor kapcsolódott be az Ellenzéki Kerekasztal munkájába, de ekkor sem találkoztunk. Egyszer láttam a televízióban, a választójogi törvénnyel kapcsolatos EKA-álláspontot fejtegette, eléggé körülményesen.

A kormány megalakulása után tartott fogadáson odajött hozzám, s beszélgetés közben megjegyezte: megmondhatod az Antall Jóskának, rosszul esett, hogy a koalíciós tárgyalásokon az egyik feltétele az volt, hogy én nem lehetek miniszter. Nem ismertem a koalíciókötést megelőző tárgyalások részleteit, de kapásból rávágtam: Ne viccelj, Jóska, nekem azt mondta Antall, hogy te azért nem lettél miniszter, mert te vagy a kisgazdák között a legjobb debatter, ezért neked frakcióvezetőnek kellett lenned. Nem, nem, rázta a fejét Torgyán. A koalíciókötés feltételéül szabta, hogy nem lehetek miniszter. És ezt a szemembe is megmondta, tette hozzá. Néhány nappal később megkérdeztem Antallt: Te tényleg megmondtad Torgyánnak, hogy nem fogadod el miniszternek? Először nem, felelte a miniszterelnök, de amikor állandóan jött, hogy miniszter akar lenni, akkor kénytelen voltam neki megmondani.

• Horn Gyula
• Antall József
• Helmut Kohl

1990. április

Még a kormányalakítás előtt Kohl felhívta Antallt, hogy nem lehetne-e Horn Gyulát külügyminiszterként megtartani a kormányban. Antall megdöbbent a felvetésen, de higgadtan válaszolt: Nem tudom, hogy kancellár úr – akkor még nem tegeződtek – egy CDU–CSU-kormányba beválasztana-e egy ellenzéki minisztert. Kohl elnevette magát, s nem erőltette a dolgot.

• Orbán Viktor

Parlament, 1990. május

Az Országgyűlés házbizottságában a frakcióvezetők konszenzussal hozzák meg döntésüket. Ha végképp nem tudnak megegyezni, akkor a házelnökre marad a döntés. Az üléseken nincs jelen a sajtó, így nem a „szereplésre”, hanem az érdemi vitára lehet koncentrálni. Amikor Antall miniszterelnökké választása után én lettem az MDF frakcióvezetője, Orbán Viktor egy javaslattal állt elő. Nem emlékszem már, hogy mi volt a tartalma, de arra igen, hogy szót kértem, s vitába szálltam vele, mire ő bejelentette:

– Visszavonom a javaslatot.

– Ne viccelj, Viktor –tiltakoztam –, fejtsd ki az érveidet, hátha neked van igazad.

Orbán elhárította a gesztusomat:

– Több szavazatot kellett volna kapni a választásokon – vonta meg a vállát.